2007. augusztus 3., péntek

ifitábor

Ma lett vége az első ifihétnek a Hargitán. Egy néhány szóban hadd szóljak arról ami ott történt. Kb száz fiatal táborozott eggyütt ezen a héten, nagyrészt a székelföldről, de érkeztek fiatalok a szilágyságból is valamint Kolozsvár környékéről. Visszatekintve erre a hétre azt kell mondjam, hogy öröm van a szívemben, mert Isten jobban megáldott minket mint, amennyire ezt "elvártuk" volna. Már az első este jelentkeztek olyan fiatalok, akik dönteni akartak Jézus mellett, és így volt ez minden este. Nagyon örvendek, hogy sok fiatal megtért, de ugyanakkor szomorú vagyok hogy sokan mentek haza megtéretlenűl. Hiszem azt, hogy akik nem jutottak el a döntésig, azoknak sem volt hiábavaló ez a hét, az Ige ki fog kelni, nem tünik el nyomtalanúl az ő életükben sem.
A delelőtti előadások témái a Bibliával voltak kapcsolatosak. Tábor előtt, mikor meghallottam a témát, egy kicsit túl általánosnak, tartottam, de hét közben rádöbbentünk többen is arra, hogy nagyon fontos és hasznos volt Isten Igéjének fontosságáról, tanulmányozásáról, eredetéről és értékéről beszélni.
Abafájáról 5 fiatal vittem magammal, akik az elején nem sokat értettek az egészből. De ahogy a napok teltek, egyre inkább kezdet megvilágosodni miről van szó. Hétfő este odáig jutottak, hogy 2 közülük könyekre fakadt és az alkalom után miközben a hálók felé mentek azt mondták, hogy
rájöttek arra, hogy nekik is meg kell térniük és meg is fognak másnap térni. Másnap reggel telefonáltak nekik otthonról, hogy az utcájukban nagy verekedés tört, ki és emiatt azonnal menjenek haza, mert az egyikük családjának azonnal el kell költözni az utcából.
Sajnos nem tudtam ott tartani őket, és nagyon szomorú voltam, mikor hazamentek mert úgy éreztem, hogy vesztettünk. Annyira letört az, hogy annyit áldoztunk rájuk, (mindegyiknek mi fizettük a tábort) és imádkoztunk értük és nem történhetett meg a nagy változás az életükben. Miután id. Veress Ernő testvéremmel beszélgettem és imádkoztunk az Úr megvigasztalt, és megnyugodtam, abban hogy Isten véghezviszi tervét, mégha sokszor nem is úgy ahogyan mi gondoltuk.
Hozzám is közel jött az Úr ezen a héten és odaszánhattam magam mégjobban neki. Kitartást kivánok minden új megtértnek és kegyelmet azoknak akiket megérintett az Ige de nem jutottak megtérésre.

Nincsenek megjegyzések: