2007. november 26., hétfő

hetfo

A napokban két teljes napot töltöttem Gernyeszegen. Szombaton reggeltől estig voltam ott és a mai napom nagy részét is ott töltöttem, Zozo barátom családjával. Nagy öröm számomra látni, hogy ezek a frissen megtért emberek (amint emlitettem régebb, Zozo szülei és két testvére juliusban tértek, meg a Zozo bemeritkezésén) hogyan törekednek a keskeny úton való járásra, és hogyan harcolnak a bűn ellen. Nem könnyű, mint ahogy másnak sem az sokszor, de boldogok mert Isten segítségét élvezhetik. Mivel a családfőnek szombaton szülinapja volt, hát több rokonukkal is megismerkedtem és nagyon jó alkalmat töltöttünk eggyütt. Imádkozni kell ezért a családért...

A tegnap hálaadó napot tartottunk Régenben. Egész nap hálaadásról volt szó, és örvendek mindazoknak akik, jelen voltak úgy a délelőtti mint a délutáni alkalmon.
Abafáján nagyon nehéz alkalmam volt az este. Én is nagyon fáradt voltam már, aztán gondterhelt, aztán a gyerekek is rendkivüli zajosak, akik miatt a felnőttek háborogtak, hogyhát igy nem lehet istentiszteletet tartani......szóval kemény volt.
Az is elszomoritott, hogy az adventisták, akikről már többször is irtam, és akik már 2o éve jelen vannak ott (1o tag), látva a növekedést ami tapasztalható ujabb lépéseket tettek, hogy ne maradjanak le. Egy házat alakitottak át imaházzá, ott a cigány utcában, hogy helyben legyen és minnél több ember tudjon menni. Az szomorít, hogy ujabb embereket kezdenek összezavarni akik rendszeresen járnak hozzánk, és akikben érdeklődést látok.
Nah, de megyünk előre Isten erejével, kérlek imádkozzatok ezért a helyzetért.....