2007. szeptember 1., szombat

lelkipásztorhét

A héten én is jelen voltam a lelkipásztorokkal a hargitai táborban. Nagyon jó volt eggyütt lenni a testvéreimmel és építő volt hallgatni Daniel Weber előadásait. Számomra sokat jelentettek főleg az esti előadások, mely Isten szeretetéről szóltak. Mindig megmozgat az amikor elkezdek gondolkodni vagy olvasni, hallani Isten szeretetéről mert számomra ez a legmegdöbbentőbb dolog, hogy mennyire szeret engem Isten.
Ezen a héten azt is eldöntöttem, hogyha Isten életet ad és megérjük azt, hogy jövőre is legyen lelkipásztori hét, akkor, ha még mindig nem leszek megnősülve nem fogok részt venni ezen a táborozáson. Ha valaki szólt hozzám ezen a héten két mondatot, abból az egyik biztos a házasságomra vonatkozott. (Elárulom a résztvevők 95% szólt).
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a jószándék és segíteni akarás, na meg nem utolsó sorban a bátorítás motíválta a testvéreimet és nincs is bennem semmilyen negatív érzés senki iránt, de az történt hogy annyira erre írányították a figyelmemet, hogy a többi, más jellegű üzenetre amelyekre úgy gondolom szintén szűkségem lett volna, alig tudtam odafigyelni. Vagy lehet hogy Istennek épp ez lett volna a fő üzenete számomra?????
Örvendek annak hogy sokan imádkoztok értem, tegyétek továbbra is, még ezért a témáért is....