2007. július 21., szombat

a táborozásról

Ismerve a gyerekeket akiket táborozi vittünk, félig tréfásan a tanitóknak azt mondtam, hogy számunkra túlélő tábor lesz. Miután az első nap véget ért magamban arra is gondoltam, hogy ezt aztán még tuléllni sem lesz egyszerű. Nagyon nehezen kezdődött. Nehezen tudták elfogadni ezek a gyerekek, akik semmilyen rendszerhez, szabályhoz nincsenek hozzászokva, hogy most enni kell, aztán foglalkozásra kell menni majd lefeküdni és mindezt egyszerre függetlenül attól hogy éppen van-e kedve hozzá vagy sem. Istennek azonban terve volt ezzel a táborozással, és már az első este megértette vele ezt. A nagyobb fiukkal aludtam akikkel már első este olyan beszélgetés alakult, ki hogy utána sorba imádkoztak és kértek erőt a megtérésre a változásra. A következő napokban egyre nyilvánvalóbb volt előttem, hogy Isten ott van köztünk és a gyerekek szívében munkálkodik. A misszió számára mindenképpen sokat jelentett ez a táborozás. Köszönök minden imát amit ezért a táborozásért mondtatok.