Az elmúlt napokban mindennap nap mentem Abafájára a virrasztásra, és a tegnap a temetésre. A virrasztásokon nagyon sok áldás volt. Szerdán és Csütörtökön is éjfél utánig voltam ott, és nagyon sok emberrel fiatallal volt alkalmam beszélgetni, valamint sokat énekeltük a nemrég tanult hivő énekeket. Persze sok elmarsztalni való is van egy ilyen virrasztásban, ugyanis reggelig ott maradnak az emberek és iszogatnak, aminek következtében már minden történik ott csak éppen nem gyász.
A virrasztáson még türhető volt az asszonyok magatartása, de a temetésen rettenetes ordibálás , ájuldozás és sirás volt. Természetesen nem zavart volna a sirás és a gyász meggnyilvánulása, csak a baj az volt hogy érezhető volt benne az erőlködés is. Habár nem is csoda, mert ha nem siratják elég hangosan akkor megszólják a családot. Elég rosz szokás ez....
Történt hasonló esemény ahhoz, amit nem rég hallottam, hogy másik cigánytemetésen történt. Ott áll a gyászoló család a koporsó körül. A gyászolók között ott áll egy fiatalabb cigányasszony az ölében egy kisgyerekekkel. Látva ez a fiatalaszony hogy a sirás és a jajgatás alábhagyott, gondolta hogy most neki kell tenni valamit ezért odaszól a mellette állóhoz:
- Fogsza meg ezt a gyermeket, hadd ájuljam el magam.....
Nah, ilyesmiről beszéltem mikor az erőltetést emlitettem. De azért a családnak tényleg fájt a búcsúzás, és kivánok vigasztalást nekik.
Ma Abafáján gyerekóra, aztán délután a tinikkel fotball mérközés (GErnyeszeg, Körtvélyfája és Abafájáról lesznek csapatok) és a mérközések Körtvélyfáján lesznek. Szerintem Abafájiak nyernek :D
Este szolgálattevői gyűlés Gernyeszegen holnap pedig anyáknapja Szászrégenben. Imádkozzatok értünk...
2008. május 17., szombat
2008. május 14., szerda
virrasztó
A tegnapi napot a börtönmisszió valamint az Abafáji misszió töltötte ki. Amint az abafáji istentisztelet folyt, egy gyerek rohant be az alkalomra, és szólt, hogy meghalt "Mokuska" (mindenki igy nevezi az utcában, egy párszor én is meglátogattam de a rendes nevét én sem tudom, mint ahogy még közülük sokan nem). Mókuska 46 évet élt és rákban halt meg, 3 hónapi szenvedés után. Egy néhány héttel ezelőtt az adventisták alá is meritették, hogy alámeritve halljon meg. Az istentisztelet végen elmentem én is a gyászoló családhoz, hogy vigasztalást kivánjak. Nagy szokás errefelé a virrasztás a halott melett, ezért az este is nagyon sok ember összegyült akik reggelig eggyütt voltak. Még nem volt hivő temetés Abafáján, ezért nem is igazán tudták az milyen a hivő virrasztás. Összegyültünk a ház előtt, a szombatisták és a baptisták, meggyújtottunk egy gumi kereket és elkezdtünk énekelni. Igy ment ez vagy két órán kereszt aztán olvastam a Bibliából majd imádkoztunk. Nagyon jó volt, mert sok olyan ember volt ott aki még talán soha nem volt gyülekezetbe. Ejfél elmult mire hazaindultam. Ha az Ur megtart ma megint megyek és folytatjuk...
ISten áldja meg azokat az embereket.
ISten áldja meg azokat az embereket.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
