Már lassan negyedik napja, hogy majdnem egyfojtában esik az eső errefele. Egy kicsit soknak tünik ez a csapadékmennyiség, de Isten biztosan tudja, hogy mit miért enged meg. Egy kicsit kellemetlen volt számomra ebben az esős időszakban a stoppolgatás miközben a körzet gyülekezeteit látogattam sikerül egyszer kétszer megázzam és emiatt egy kicsit meg is vagyok hűlve ( !!!!! "lyű" nélkül). Vasárnap pl sajnálatos módon nem is tudtam eljutni Kisfülpösre istentiszteletre merthát biciklivel bajos ilyen időben forgolódni. Na de van előnye is az esős időszaknak, pl az, hogy ilyenkor minden cigány otthon van Abafáján, és hát könnyen "nyakon lehet őket csipni" egy jó beszélgetésre. Ahogyan alakulnak Abafáján a dolgok, abból egyre inkább nyilvánvalóbb, hogy sűrgősen szükségünk lenne egy semleges helyre ahol az istetiszteleti alkalmainkat megtarthatjuk, mert nem hajlandók ezek az emberek egymás házába járni. Mindennapi imatámám ez, remélem Isten hamarosan útat mutat ebben a dologban.
A tegnap gyűlést tartottunk a gernyeszegi szolgálattevőkkel, és miközben hálát adtunk az új épületért egyben azt is felmértük, hogy mire lenne még szükségünk az imaház befejezéséhez. A legsürgősebb a gáz bevezetés, fütőtestek vásárlása (ezek nélkül nem tudjuk télen megtartani az istentiszteleteinket), ajtó vásárlása valamint egy WC megépitése lenne, majd padló, glettolás stb elvégzése. Szóval még van miért imádkozzunk és mit dolgoznunk bőségesen.
A mai nap a börtönmiszióval telt el. A marosvásárhelyi börtön mellett, a börtönmissziót szervező testvéreink (környékünkön Kövendi Levente) a Brassó közelében fekvő Codlea-n (aszem magyarul Feketehalmon) is elindította ezt a missziót, amelyben nekünk kell besegítenünk mindaddig míg az ottani környékről talál munkatársakat. Úgyhogy ma Codlean voltam. Nagyon kellemes meglepetés volt számomra az a nyitottság amelyel ott találkozhattam. Az ottani szigoritott börtönben hat osztály van. Míg Vásárehelyen kaptunk egy csoportot amelyikkel minimum egy fél évet kell foglalkozzunk addig itt az aligazgató kérésére először minden osztályon tartunk egy - egy alkalmat, hogy mindenki szerezzen tudomást rólunk és ismerjen meg, és aztán aki majd szeretne járni rendszeresen alkalmainkra az feliratkozhat. Ma kb 30-an voltak az alkalmunkon és tényleg úgy éreztem magam ott, mint egy itthoni istentiszteleten. Még szolgálatuk is volt amikor lehetőséget adtunk rá, ugyanis előzőleg már járhattak be valakik akiktől énekeket tanultak, és azt énekelték el nekünk. Elképesztő hogy mennyi lehetőséget, nyitott ajtót ad az Úr... mindenfele és mindenkinek lehetősége van hallani az evangéliumot... viszont a sok lehetőség mellett, sok emberre is van szükség akik örömmel szolgálnak...bárcsak minnél többen lennénk szolgálatkész hivő emberek.

Sinaia

Az elmúlt 4 napban Sinaia-n voltam egy konferencián, azokkal a lelkipásztorokkal és missziómunkásokkal akiknél a romániai Kápolnaépitő misszió imaházat épitett. Az amerikai testvérek immár 96 kápolnát epítettek romániában, és minden évben meghívják konferenciázni az épített kápolnában szolgáló vezetőket. Nálunk, Gernyeszegen az idén épült a kápolna, és így először vehettem részt ilyen konferencián. Nagyon áldott, és pihentető konferncia volt. Jó volt közösségben lenni a román testvéreinkkel, kár hogy nagyon kevés román testvért ismerek. Az előadások a lelkimunkás meghatározásáról, céljáról, különbözőségéről, erejéről valamint reménységéről szóltak. Ezeket az előadásokat román lelkipásztor testvéreink valamint Ken Kelly amerikai testvér tartotta. A konferencia azért volt pihentető, mert rengeteg szabad időnk volt. Pl vacsora után semmi program és egy teljes délután is szabad volt. Ilyenkor lehetőségünk volt városnézésre, kirándulásra vagy arra, hogy csak egyszerüen pihenjünk a hotelban. Számomra sokat mondott az, hogy amerikai testvéreink mennyit áldoznak az evangélium ügyéért. Nemcsak az érintett meg hogy mennyit adnak éppen, hanem az amilyen lelkülettel teszik ezt és az ahogyon küzülük egyesek gondolkodnak anyagi javaikról. Az igaz, hogy nekik talán több van mint nekünk, de Isten mindenkitől lehetősége szerint várja el hogy adjon. Egy biztos, hogy a legjobb befektetés ha Isten ügyébe fektetünk be, mert egy marad meg csak....mit Jézusért teszünk.